BÚÉK!

Kedves olvasóim,

ezzel a képpel kívánok nektek dalos-muzsikás, szeretetben gazdag új évet, egészséget, vidámságot, bort, búzát, békességet!

Kék-sárga

A kedvenc sárga sámlim látható a képen. Legszívesebben “lovagolok” rajta, de kitünő ülőalkalmatosság (csüccs!) és jó talapzata a bilizés közben megengedett játékokhoz.Nemrég Zolika azt is megmutatta, hogyan lehet felállni rá, de ezt a mutatványt titokban még kell gyakorolojam, mert eddig mindig kopp lett a vége, és Anya jelenlétében egyszerűen nem szabad felállni rá.

Ezen a kisszéken szoktam kockázni is… Eddig többnyire csak abból állt ez a játék, hogy lesöpörtem a rajta található kockákat, majd visszapakoltam rá, és ismét elölről. Anyát vagy Apát úgy lehet bevonni a játékba, hogy tőlük kérem a tokkáimat (néha cokka). Na, de ma már építettem is. Ez a hajó volt kb. a második alkotásom. Anyának nagyon tetszett, és míg aludtam, rekonstruálta nektek.

Hogylétemről pedig inkább ne is kérdezzetek: hörghurut, vagy valami ilyesmi.* Az éjjel szinte semmit nem aludtam, csúnyán hápogva nyeltem a levegőt. Ha nem segített volna a sós-kakukkfüves gőz, Anyák becipeltek volna a sürgősségre. De ma már lényegesen jobban vagyok. A doktornéni is megvizsgált, a tüdöm tiszta.

*UPDATE másnap: sokkal enyhébb, azaz torokgyulladás…

Rózsa

Egyik leghűségesebb olvasóm. Nagyon kedvel, igazán. Anya nem érti, de természetesen nagyon örül a dolognak, és melegséggel tölti el. Rózsa édesanyja azzal magyarázza a rajongást, hogy hagytam, hogy megpusziljon, és én is kedves voltam hozzá. Ja, és punk koromban különleges örömöt jelentett neki, hogy babrálhatta kicsit a hajamat.

Minden esetre naponta olvassa a blogot, nézegeti a képeimet és a netre feltöltött videókat. És ezer baba között is felismerne, azt hiszem. Ezen a képen mindig tudja, melyik vagyok én a négy baba közül.

Túró Rudi

Nem is emlékszem, mikor kóstoltam először. Nem tűnt nagy dolognak, mert annak idején a kekszér rajondgtam. De hozott a Mikulás bácsi is, az már nagyon jól esett, minminmin megettem.

Tegnap az Angyalka is küldött, Laci tatától. Apa és Anya is megevett egyet-egyet, én is egy felet: amennyi kilógott a csomagolásból, azt elmajszoltam, a többit viszont nem engedtem ki a kezemből. Összegyúrtam, kinyitottam a kagyló alatti szekrény ajtaját, felemeltem a szemetes fedelét, s eldobtam. Apa és Anya is így csinálta, láttam!

Szószedet

A körülöttem élő felnőttek legnagyobb örömére kezdek beszélni. Egyelőre csak szavakat, persze, de két szó már mondat. Anya kicsit kesereg is titokban, mert hamarosan elérkezik az a pillanat, amikor már annyira önálló leszek, hogy nem is írhatja helyettem ezt a blogot. Akkor majd kitalálunk valami más formát…

Addig is, a szószedet hasznos lehet mindazoknak, akik most-most szeretnének kommunikálni velem.

teccsi = tejcsi

anyanya = anya

apapa = apa

dobdob = dobjuk be, dobjuk el

amamama = alma

kek = keksz

jánni = menjünk játszani!

nánnyé = tányér

ató = ajtó

aató = autó

dabda = labda

cokka = kocka

bilibilibili = bili

dido = kígyó

duda = pocak

gáttá = kész, befejeztem

didádúúú = énekelj/ zenét szeretnék hallgatni (Eredete: Mesét mondok di-dá-du…*)

didádidá = kérek cseppet (imádom a planta gingivalt, különösen mikor aludni kellene, s nekem semmi kedvem hozá. azzal szórakozom, hogy félpercenként kérek egy kis didádát a fogínyemre)

ffff = menjünk locsipocsizni/ engedjük meg a vizet

mmmm = fínom

Vannak olyan hangutánzók, gesztusok, szavak, amik nem szorulnak magyarázatra. Pl. a vauvau, az első szavam.  A cicca is érthető, ugye.  Sok-sok más szót tökéletesen tudok utánozni, de még nem használom őket rendeltetésüknek megfelelően. És persze a szókincsemnek túlnyomó része még anyáék számára is érthetetlen.

Az első mondatom pedig így hangzott: haza apa. Azaz: menjünk haza apához!

*Weöres Sándor: Ujjé(!)vi mese

Mesét mondok di-dá-du
Volt egyszer egy százlábú
hát az a százlábú állat
Sorra számolgatott minden lábat

Eredményül mennyi jött?
Épp 365
Az év minden napjára jut egy-egy lába
Az egyik csupa kulimász
A másikkal magyaráz
A harmadikkal zongorázik
A negyedikkel falra mászik
Az ötödikkel mutogat
A hatodikkal cukrot
A hetedikkel krumplit hámoz
A nyolcadikkal sok vendéget hív a házhoz
A kilencedikkel ajtót nyítja
A tizedikkel a vendégeit kihajítja
A tizenegyedik csak csonka
A tizenkettedikkel ágyát bontja
A tizenharmadikat leharapták
A tizennegyedikkel fog vak macskát
A tizenötödikkel koccint
A tizenhatodikkal pöccint
A tizenhetedikkel fociz
A tizennyolcadikkal kocsiz
A tizenkilencedikkel sántikál
A többivel fürgén szaladgál

Ahágy lába,
Mert nem döre
Éppen annyi adománya az új eszerendőre
Minden napra jut egy-egy
A sok kicsi sokra megy.