fény, hang, íz, szag

Bizony, amióta nem írtam a fejlődésemről, kialakultak az érzékszerveim, és most már látok (a fényt meg tudom különböztetni a sötétségtől), nagyon jól hallok, érzékelem az ízeket és a szagokat. Tudjátok meg, hogy Anya érzi, mikor szeretek valamit és mikor nem. A moziban tiltakozom a túl hangos zajok miatt, finomásgok után pedig olyan édesdeden tudok nyüzsögni, hogy ez egyértelmű jele elégedettségemnek.

Rendszer alakul ki abban is, hogy mikor vagyok ébren, illetve mikor alszom. Szépen gyarapodnak a neuronjaim, és a fejem ismét aránytalanul nagy, hogy legyen hely a rohamosan fejlődő agyacskámnak. Persze a testsúlyom is folyamatosan gyarapodik, egyre több téplálékra van szükségem – proteinre, C vitaminra, folsavra és az egyre erősődö csontozatom miatt sok-sok kálciumra.

Még nem fordultam meg, a fejem fent van anya jobboldali lapockája alatt, és talán ennek köszönhető, hogy a sok kellemetlenség, ami a harmadik trimeszterben be szokott következni, még nem érint bennünket. A nagy poci (méh) miatt a lábak felé haladó erek el-el záródnak, amitől zsibbadhat az anyukák lába, de az is előfordul, hogy egy ideg miatt kényszertően állandóan mozgásban tartja a lábszárakat – ez a restless legs syndrome (RLS). Anyának nem fáj a háta és nem kórosan ödémás, vagyis keze, arca nem püffed, de a bokája dagad (hiába, na, a lúdtalpa és a plusz súly…). Jó lenne visszatérni a rendszeres úszáshoz, mert az mindketten nagyon szerettük, de a nagy utazások és filmfesztivál és mindenféle elfoglaltság miatt majdnem három hete kimaradtak. Majd reggelente korábban fogok kelni, jól megboxolom Anya pociját belülről, ettől ő is felébred, és akkor biztos megyünk.